| Kültéri medence esetében a napkollektoros fűtés segítségével megsokszorozódik medencénk élvezeti értéke, hiszen egy éven belül 7, melegebb évek esetében akár 8 hónapon keresztül is kényelmesen használhatjuk. Emellett a maradék 5, vagy kedvezőbb esetben 4 hónapban sem áll feleslegesen a napkollektor a tetőn, hiszen a téli hónapokban rásegíthetünk vele a hagyományos fűtési rendszereinkre, ezzel energiát, valamint pénzt takarítva meg magunknak.
Beltéri medencék esetén, mivel egész évben szertenénk használni a medencét, a napkollektoros rendszert csak fűtésrásegítőként használják, azaz a medence vizét más módszerrel (gázkazán, hőszivattyú, stb.) melegítik fel, azonban ebbe a fűtőrendszerbe egy napkollektort is belekötnek, melynek segítségével például kevesebb gázt fogyaszt fűtésnél a kazán. Ez a rendszer minden évszakban használható, kivételt képez természetesen az a téli időszak, mikor a vastag felhőtakarókon a nap sugarai nem tudnak áthatolni, de ezen időszak hossza hazánkban csupán néhány napra korlátozódik. A kollektorok fűtési hőmérséklete 35-40°C, ezt a hőmérsékletet pedig szórt fényviszonyok között is el tudják érni, azaz az előbb említett példa kivételével minden más időszakban képes melegíteni a medence vizét.
 Napkollektor méretezése A medence fűtésére használt napkollektorok mennyisége függ attól, hogy beltéri, vagy kültéri medencét akarunk vele fűteni, illetve a párolgás mértékétől. Ezért szokták a vízfelületet és a napkollektort is ugyanolyan mérőszámmal, m2-ben megadni, így könnyen lehet egymáshoz viszonyítani a kettőt. Szabadtéri medencék esetén számolhatunk úgy, hogy 1 m2 medencefelületet körülbelül 1 m2 napkollektor képes felfűteni a kívánt hőmérsékletre. Ha a párolgást lecsökkentjük, azaz letakarjuk a medencét akkor, amikor nincs használatban, akkor 0,75 m2 napkollektor-felület elegendő az egy egységnyi medencefelület fűtésére. A lefedés többféleképpen történhet, a legegyszerűbb, és legkevésbé esztétikus az úszó fóliás megoldás, melynek során egy, a víz felszínén úszó fóliával takarjuk le a medencét. További alternatívát jelenthetnek a takaróponyvák, valamint a különböző rolós megoldások, melyeket manuálisan, vagy egy gép segítségével mozgathatunk a medence felett, ezzel gátolva a nagy mértékű párolgást. 
Fedett medencék esetén még kisebb számot kapunk a napkollektorra, hiszen ez esetben az 1 m2 medencefelületet 0,5 m2 napkollektor-felület képes felfűteni. Ez az arány tovább csökkenthető, ha a beltéri medencére is egy takaróponyvát, vagy másmilyen fedőfelületet helyezünk az inaktív használat idejére. Különbséget tehetünk a napkollektor méretezésének szempontjából az 50 m2-nél nagyobb, valamint az ennél kisebb medencék között is. Az ezen méretnél nagyobb medencék energiaszükségletének meghatározásához ugyanis rendelkezésre állnak bizonyos szimulációs programok, melyek segítik a tervezést, míg a kisebb medencék esetén elegendő a tervezést és a méretezést egy szakemberre bízni. Működés A napkollektor nyáron 60-110°C, télen 40-80°C-osra képes felmelegíteni a benne áramló folyadékot. Természetesen ezen hőfok alakulása függ a napsugárzás intenzitásától, a külső hőmérséklettől, valamint a napsütéses órák számától.
A napkollektor képes a medence vizét akár közvetlenül is keringetni, abban az esetben, ha a rendszerben keringetett víz a medence vize. Ehhez a legtöbb esetben keringető szivattyú szükséges, hiszen a napkollektorok legfőképp a tetőn helyezkednek el, míg egy külső medence ennél a szintnél alacsonyabban található, és a kettő közötti vízáramlást ez a szivattyú biztosítja.
Beltéri medence fűtésénél minden esetben kétkörös rendszer kiépítése szükséges. Ez azt jelenti, hogy magában a kollektor rendszerében egy speciális folyadék kering (mely cseppfolyós marad extrém alacsony és magas hőmérsékleten egyaránt), melyet a rendszer felmelegít. A felmelegített folyadék adja át a hőjét a medence vizének, egy hőcserélő rendszeren keresztül.
A tájolásra minden esetben, tehát kültéri és beltéri medencéknél, valamint levegős-, és vákuumcsöves kollektoroknál is egyaránt célszerű ugyanazt a módszert alkalmazni. A napkollektorok dőlésszögeit a szakemberek 20-30° közé határozzák meg, míg tájolásnak a déli, vagy ritkábban a délkeleti irányt adják. Ezeket azért fontos betartani, mert így kerül leginkább közel a napsugarak beesési szöge a merőlegeshez, és merőleges beesési szögnél nyeli el a kollektor a legtöbb napsugarat, így ennél realizálható a legtöbb energia. |
