 |
 |
Az alábbiakban a következő témákat érintjük:Miért fűtünk gázzalVajon megéri-e most változtatni a fűtési, melegvíz-készítési módszerünket?A dötés szabadságaItt az idő a váltásraTermészetes energiáink, a föld, a nap, a víz és a levegőMindenki egye a saját cseresznyéjét!Honnan tudjam hogy melyik módszert alkalmazzam? Napkollektor, hőszivattyú vagy valami más? Egy kis segítség a választásban
Miért fűtünk gázzalValószínű Önnek is elég sok fejtörést okoznak az egyre inkább elszabaduló energia árak, köztük a ma Magyarországon legtöbb helyen fűtésre használt gáz ára. Amikor évente akár többször is emelik a gáz árát mindenki igyekszik jó magyar módra egy kicsit „javítani” a helyzeten. Van akik az állami gázár támogatásban bíznak, esetleg egy-egy rokon papíron történő átköltöztetésével, van aki előveszi a régi vegyes vagy fatüzeléses kályhát, esetleg vesz egy szép új kandallót. Az elmúlt évtizedekben elkényelmesedtünk olyan tekintetben hogy a gázfűtés levette a vállunkról a napi begyújtás, hamuzás, esetleg faaprítás, a begyújtás körüli szemét eltakarításának gondját. Nem kellett azzal foglalkozni hogy mikor, mennyi fát tegyünk a kályhára, és megkímélt attól, hogy hideg lakásba érkezzünk haza. Ezek után már csak egy teendőnk maradt, a számlákat fizetni… Amikor anno tömegesen kezdtek a háztartások átállni a gázfűtésre, tették ezt azért, mert a gáz viszonylag olcsó volt, és egy nagyon kényelmes, „tiszta” fűtési módot tett lehetővé. Ha visszagondolunk azokra az időkre, az átállás akkor sem volt olcsó, bizony akkor is elkérték a gázbevezetés, a szerelvényezés, szerelés árát. (Nem beszélve arról, hogy sok helyen az „éleseszű” munkások külön díjazás ellenében vezették a házhoz bejövő gázcsöveket normális módon, és nem pont derék magasságban, örök mementóul a tulajdonos számára hogy nem érdemes a szakikkal „cicózni”.) Az elmúlt 40 évben ha csak a saját családunkat nézem, bizony elég könnyen nyomonkövethetőek a világgazdaságból éppen „begyűrűzött” hatások a fűtési módszerek cserélődésén. Volt nálunk minden: a jó öreg cserépkályha, illetve fás,szenes kályha a legrégebbi emlékem, aztán jött az olajkályha, aminek jellegzetes illata még ma is összekapcsolódik a nagyszülői házzal. Egy nem is olyan rövid kitérő a panelvilág színtelen-szagtalan távfűtésébe, aminek az egyre elviselhetetlenebbül növekvő rezsi költségek vetettek véget, volt ott villanykályha, amin a macskák rendkívülien szerettek elnyúlni, mialatt mi a villanyszámlától „hűltünk el”. Amit mondani akarok, hogy bizony folyamatosan változtatnunk kellett, és változtattunk is, amikor úgy éreztük hogy megéri. Vajon megéri-e most változtatni a fűtési, melegvíz-készítési módszerünket?A döntés szabadságaAkik, és sajnos elég sokan vannak ilyenek, hónapról-hónapra élnek, alig tudják kifizetni a számláikat, és azért látogattak erre az oldalra, hogy talán meg tudjuk oldani a problémájukat, valahogy csökkenhet legalább a fűtési díjuk, nos nekik sajnos csak azt tudjuk javasolni, hogy reménykedjenek az enyhe télben és fűtsenek minél kevesebbet. (Már ha megtehetik, és nem a távfűtés fogságában vannak.) Åk azok, akiknek nincs lehetőségük változtatni, akik esetleg pont egy rosszkor jött baleset, egy előre nem látható esemény miatt váltak képtelenné az addig nem megterhelő rezsi kifizetésére. A mi szolgáltatásunk az Ő számukra sajnos nem elérhető. Szerencsésnek érezheti magát az, aki szabadon hozhat döntéseket az élet bármely területén, így az anyagiak terén is. Szerencsés, mert nincs kiszolgáltatott helyzetben és dönthet arról, hogy lecseréli –e a fűtési technológiáját egy korszerűbb, alacsonyabb rezsijű megoldásra. Kuvait minden állampolgára születése pillanatában megkapja a jegyet az anyagi gondtalansághoz, az energiát szinte ingyen adják, és hát halkan megjegyzem, a fűtésre sincs sok gondjuk. Mi azonban Magyarországon vagyunk, és itt már rá kellett jönnünk, hogy bizony semmit sem adnak ingyen. Az internetes oldalunk azok számára készült, akik szeretnék kihasználni a természet adta energiákat, és készek is tenni valamit azért, hogy a jövőben csökkenjen a fűtésük/hűtésük költsége.
Itt az idő a váltásraTapasztalhattuk az elmúlt években hogyan változtak a nem megújuló energiaárak, köztük a fűtőgáz ára. Ez egy lineáris, növekvő függvény, aminek a tendenciájában reálisan nem sok változás várható, röviden, továbbra is növekedni fog, Sokan igénybe vehetik az állami gázár támogatást, kérdés meddig, Mindenki összehasonlíthatja a fűtési költségek és a saját fizetése növekedési(csökkenési) ütemét és kiszámolhatja azt a jövőbeni dátumot, amikor a fizetéséhez képest a rezsiköltségei ijesztően magasak lesznek, Aki esetleg 15 éven belül nyugdíjba készül, elgondolkodhat azon,vajon miből fogja kifűteni a szép nagy házát Ezek után vagy reménykedünk abban hogy egyszer csak találnak majd egy ÓÓÓÓriási gázmezőt valahol, amin a nagyhatalmak fegyveres konfliktus nélkül ki tudnak egyezni, és akkor már csak abban kell bíznunk, hogy el ne zárják azt a bizonyos csapot, Vagy megtesszük azt a lépést, ami nemcsak csökkenti a fűtési- és melegvíz előállítási költségeinket, hanem csökkenti a függőségünket mind az energiaáraktól, mind pedig az energia szolgáltatóktól. Lehetséges volna? Mint régen a barlangban? Magam szedtem a gyümölcsöt,magam vadásztam és magam pattintottam a kovakövet. Szabadság! Te vagy a mindenem! Természetes energiáink, a föld, a nap, a víz és a levegőVágjunk bele és képzeljünk el egy olyan világot, ahol ténylegesen érvényesül az „én házam az én váram” mondás. Ahol a házunkat a nap, a föld, a víz és a szél energiája működteti, ahol bár nem is várjuk, de csak nem érkeznek azok a fránya levelek a Számla nevű úrtól. Na ja, a természetes energiák már-már annyira természetesek hogy szinte észre sem vesszük Őket magunk körül. Régen ha csak a közeli pátriárkánkat tekintem, a miskolci Hejő patak mentén is több kisebb vízimalmot találhattunk, a kertekben nagyon sok helyen voltak feketére festett hordók a zuhanyozók mellett, hogy a kellemesen meleg vizet biztosítsák a kerti zuhanyozáshoz. Nem is vesszük észre hogy milyen gazdagok vagyunk. Akinek csak egy kicsinyke földterülete is van, már megannyi lehetőséggel rendelkezik arra, hogy önmagának oldja meg az energiaellátását, fűtését, melegvíz felhasználását. Mindenki egye a saját cseresznyéjét!Vajon mit gondolnánk arról a szomszédunkról aki a kertjében lévő cseresznyefáról a szép érett cseresznyéket nem kis munkával leszedné és ingyen odaadná egy piaci árusnak, majd másnap ugyanazt a cseresznyét jósok pénzért visszavásárolná? Kérnénk tőle cseresznyét? Igen, persze, de közben elmondanánk neki, hogy ostobaságot csinál, egye meg a saját cseresznyéjét. Hát én is csak ennyit mondok! Mindenki egye meg a saját cseresznyéjét, mindenki használja a saját természetes energiáit! Hát nem ugyanarról van szó, nem keveset dolgozunk azért a pénzért, amit az energiaszolgáltatóknak kifizetünk, és mit kapunk érte: meleget, meleg vizet, áramot, klímát, stb. Csupa olyan dolog, amit mi magunknak is elő tudunk állítani. De mik is ezek a természetes energiák és hogyan tudjuk kiaknázni őket a nélkül hogy a paksi erőmű kettes blokkjára emlékeztetne a házunk? Nagyon egyszerűen, mondhatnám természetesen. A legelterjedtebb és talán a leginkább kézzelfogható mindenki számára a nap energiájának összegyűjtése napkollektorokkal és felhasználása melegvíz előállításra, fűtésre, medence fűtésre. A kollektorok itt a nap energiáját víz melegítésére használják. A nap energiájának ettől eltérő felhasználása a napelemekkel történő begyűjtés és elektromos árammá alakítás, amivel a házunk energiaigénye oldható meg, sőt, van aki ezzel még pénzt is keres, mivel elektromos áramot termel vissza az energia szolgáltató hálózatába. Na igen Ő az, aki el is ad a cseresznyéjéből. A ház fűtését oldhatjuk meg a föld hőjének felhasználásával, úgynevezett geotermikus fűtéssel/hűtéssel ami a föld energiáját aknázza ki a téli fűtéshez illetve az egyre aktuálisabbá váló nyári klimatizáláshoz. Itt használatosak az úgynevezett hőszivattyúk . Ezenkívül létesíthetünk engedéllyel szélkereket,felhasználhatjuk a kerti „biomasszát” és még ezernyi természetes módja van saját forrásaink kihasználásának. Gondoskodjunk önmagunkról és családunkról. Az öngondoskodás nem csak azt jelenti hogy vigyázunk az egészségünkre, és van egy kis félretett pénzünk szűkösebb napokra. Az öngondoskodása jó döntésekről is szól. Arról, hogy jó időben jó döntéseket hozunk.Honnan tudjam hogy melyik módszert alkalmazzam? Egy kis segítség a választásbanAz Önnek megfelelő rendszer kialakításában szakértőink örömmel segítenek, de azért jó hogyha Ön is egy kicsit utánajár a dolgoknak és átgondolja többek közt például a következőket: A minden igényt kielégítő rendszer kialakításához először is tisztáznunk kell néhány dolgot:
|